Az út megszületése

Az út megszületése


         Bali megismerésének gondolata hosszú évekkel ezelőtt született meg bennem. Egy barátnőm épp szakított az akkori pasijával, és  egy költözés közepette volt. Lényegében a nappali ülőgarnitúra árából úgy döntött, hogy elmegy inkább Balira. ( Soha sem bánta meg a döntését... ) Mesélt a sok csodáról, a színes virágokról, a zöldellő rizs teraszokról. Azóta éreztem, hogy nekem ezt látnom kell, pedig ennek már vagy huszonöt éve. Bali és én türelemmel kivártuk a találkozást.

          Egyébként úgy hiszem, hogy egy utazásra, amire vágyunk, (az is előfordulhat, hogy évek óta szerepel a bakancslistánkon) érlelődik, a megszületésig, és végül boldog mosollyal tarthatjuk kezünkben a repjegyünket. Ahhoz tudnám hasonlítani, min amikor gyermekünk születik. Nem akkor válunk szülővé sem, mikor először kezünkben tarthatjuk a gyerekünket, hanem már jóval előtte.
Mikor megszületik bennünk a gyerek iránti vágy, tulajdonképpen abban a pillanatban.  Majd ez a vágy egyre erősebb, és a fogantatás után még kilenc hónapig hordjuk a szívünk alatt Őt. Ilyen az út. Nem a felszállással kezdődik, hanem a vággyal és a  tervezéssel. Ráhangolódni, ismerkedni az adott országgal. Olvasni róla, esténként fotókat nézegetni. Elképzelni az illatokat, ízeket. Én ezt tettem...

Magyarország és a környező országok is gyönyörűek, rabja vagyok, de ha egzotikusabb helyre vágyunk, annak ára van. Jelen esetben egy huszonnégy  órás utazás. Hétfő délután négy órakor léptem ki a kertkapun, és kedd  este fogunk megérkezni a szállásra, ami a valóságban úgy néz ki, hogy a Turkish airlines járatát választva, otthoni idő szerint húsz óra tizenötkor szállt fel a gépünk. Bemelegítésképpen  elrepültünk Isztanbulig, röpke egy óra negyven perc, ( A Turkish hihetetlen jó választás volt)  majd bő  két órás tranzit váró után egy gyenge tizenhárom órás repülés vár ránk.
Mikor ezt írom, még a repülőn ülök, és éppen kerek tíz órán vagyunk túl. Minden nagyon rendben. Teljesen kipihentnek és frissnek érzem magam. Ha leszálltunk Denpasarban, a reptéren vár bennünket egy sofőr, aki elvisz majd bennünket az első szállásunkra, Ubudba.





Az első találkozás az adott országgal, az általában a repülőtér. így az első érzéseket is abból szoktam meríteni. Bali, reptere minden várakozásomat  felül múlta. Padlószőnyeggel borított folyosók, színes virágok, balinéz képek a falon, mégis modern, és már itt érezhető volt az a végtelen nyugalom, ami árad ebből a helyből.
A reptéren várt ránk egy csupa mosoly balinéz férfi, aki elvitt bennünket egy másfél órás úton a paradicsomba illő szállásunkra.
Este volt, mire megérkeztünk, szinte nem láttam semmit a helyből, mégis azt éreztem, hogy a legszebb hely, ahol valaha is jártam. Azt gondoltam, hogy Thaiföldet számomra nem tudja überelni semmi, de ezt most ezennel visszavonom.
Az a nyugalom, és béke amit Bali áraszt, az szavakban nehezen megfogalmazható. Mikor megkaptuk a szobánkat, örömünk szinte már fokozhatatlan volt. Baldachinos ágy, gyönyörű fürdőszoba, valódi királylánynak érezhettük magunkat. A teraszunkról frangipani és mangó fák látványa tárul elénk, egy varázslatos kert közepén.

A hosszú út és a sok élmény után sem tudtunk elaludni, fülig érő szájjal vigyorogva ültünk a teraszon, ahol pontosan olyan illat van, mintha Viki virágboltjában ülnénk.

Bali idő szerint hajnali kettőkor tértünk nyugovóra, ami hat órás idő eltolódást jelent. Otthon ilyenkor este hat óra van.
Az éjszaka sikerült maximálisan kipihenni az út fáradalmait és amikor reggel elhúztuk a függönyt, azt a pillanatot nem fogom elfelejteni.
Még mindig nem tudom elhinni, hogy itt vagyok!
Az első napot pihenéssel és a környék felfedezésével töltjük.
Illetve van egy eligazítás az elkövetkező két hét programjairól, ami naggyon színes és izgalmas lesz.
A holnapi napon, teljesül életem egyik nagy vágya, ugyanis rá kellett jönnöm, hogy van némi hinta fétisem. Még otthon a nappalimban is van hinta. Így bárhol járok, valahogy mindig lesz egy különleges hinta élményben részem. Holnap  egy rizsföld felett fogok hintázni, ami dobogós helyen szerepelt a bakancslistámon..
Lesz még ezen kívül jó néhány káprázatos programunk. Fogunk rizsföldön bicajozni, raftingolni, búvárkodni, dzsungel kirándulunk, és mivel tulajdonképpen ez egy spirituális jellegű túra, lesz benne különböző szakrális helyeken történő meditáció, elmegyünk egy balinéz gyógyítóhoz, részt veszünk tisztító meditációkon is.
Kiváncsi és nyitott vagyok arra, mi minden vár rám.


Szóval izgi lesz..

A mosolygós taxi sofőrünk..

Bali repterének bejárata.

A baldachinos ágyikóm.

A bejárat az erkélyünkről..

És mert a szivecskék mindenhol ott vannak..