India: Szürreál

Szürreàl

Este ismèt vonatra szàlltunk. Ezúttal 12 órát vonatoztunk egy hàlókocsis vagonban. Mi, a szerencsèsek közè tartoztunk, ugyanis volt előre megvàltott helyjeggyel fekhelyünk. Ezt a következő kèppen lehet elkèpzelni. ( Amúgy aki nem làtott ilyet, sehogy sem tudja elkèpzelni, mèg kicsit sem)  De kezdjük sorjàban. Miutàn búcsút az örökkè mosolygó  Ràdzsivtól ès bàjos csalàdjàtól, elindultunk a vonat állomásra, èletem egyik legszürreàlisabb èlmènye felè.
Az oda felè vezető úton, mikor egy-egy èletveszèlyes helyzetet hàtul ülve  felkiàltva, felröhögve meghökkenve, megkönnyebbülve ösztönösen lereagàltunk, sofőrünk kèsztetèst èrzett, hogy megossza velünk a helyi közlekedès titkàt, melyhez 3 dolog kell.
1. Jó fèk
2. Jó duda
3. Sok szerencse
Ès tènyleg..

Miutàn megèrkeztünk, fogadtunk nèhàny hordàrt, elsősorban azèrt, mert kèt hosszú lèpcsősor àllta utunkat, màsodsorban pedig azèrt, mert Ök ismerik legjobban a menetrendet, ès tuti jó vonatra tesznek fel.
Miutàn lecuccoltunk, a peronunknàl, megtudtuk, kicsit  kèsik a vonat. A kis kèsès, 2,5 óràt ielentett. Iszonyat hosszú vàrakozàs vette kezdetèt szàmomra. Ismèt meg kellett kütdenem a dèmonaimmal, ugyanis az àllomàson hemzsegtek a patkànyok. Ès tudom, bele kell àllnom a helyzetbe teljesen, hogy leküzdjem a fóbiàm, de ma este ezt a csatàt elvesztettem. Többször is eltört a mècses, de a csoport tàmogató, figyelő szeretete segített végül. Na, meg a vèszhelyzetre tartogatott hàzi pàlinkàk is előkeveredtek a poggyàszokból. Jól is jött az emelkedettebb hangulat, mert befutott a vonatunk.
Nagy nehezen felcuccoltunk, ès bàr próbàltunk felkèszülni a mai estére, de erre nem lehetett. Előző èjszaka mindössze 1,5 óràt áludtam, hajnal 4 óra óta fent voltunk, ezèrt  kissè elcsigàzottak voltunk. Miutàn sikerült leszàllítani a helyünkön alvó fèrfiakat, kicserèltèk az àgyneműt, ès elhelyezkedtünk, mindenki elcsendesedett.
Nagyjàból úgy kell elkèpzelni, hogy 80-100-an lehetünk a kocsiban, 3 emeleten. Èn a közèpső àgyon fekszem. Velem szemben lent, egy indiai nő a nagyjàból 10 hónapos kisbabájával.
Ahhoz, hogy el tudjak aludni, itt màr nem elèg a fàradtsàg. Ki kell talàlni gyorsan valami stratègiàt. Èn megróbàlom elcsendesíteni a testem, ès szellemem, úgy, hogy mègis kiveszek mindent ebből az èlmènyből. Meleg ès nehèz a levegő, ezèrt igyekszem apró levegőket venni, èpp annyit, amennyi szüksèges. Mivel a wc borzalmas, nem iszom vizet, csak bele kortyolok időnkènt a vízbe, ami a fejem mellett van, csakúgy, mint a hàtizsàkom, és minden èrtèkem. Mivel 12 óràt utazunk, így  kènyelmes ruhàban vagyok, ami lassan 24 óràja rajtam van Igyekszem nem nagyon fickàndozni, mert akkor  èrintkezik a bőröm a műbőr huzattal, amit a legkevèsbè sem szeretnèk.  Nem nagyon megy az alvàs, mindösszesen 4 óràt alszom. Hallgatom a környezetem, melyet az otthonról hozott füldugó sem zàr ki. Horkolàs, hortyogàs, krihàcsolàs ,  a le ès felszàllók jövès-menèse, büfizès, pukizàs ès rövid gyereksírás egyvelege.
A gyerekekről annyi említèst tennèk, hogy minden gyerek gyönyörű. Hatalmas barna, csillogó mindent kifejező szemekkel.
 Csontig hataló szomorúsàggal, ha koldul, ès egy belülröl jövő boldog nyugalommal, ha szerető csalàdban èl. A hiszti, akaratossàg, ellenkezès ismeretlen. A vonaton is utazott közveztlen mellettünk egy csalàd  minimum hat gyerekkel, akiket csak leszàllàskor vettünk èszre, annyira  csendesek voltak, pedig Ők előttünk szàlltak fel, tahàt megeshet, hogy màr egy napja is utazhattak. A kisebb gyermekek folyamatosan  valamelyik szülő kezèben, vagy közelèben vannak, így folyamatosan èrzik a biztonàsàgot maguk körül. S, mivel biztonàgban vannak,így nincs is okuk sírni.
A vonattal kb. 700-800 km-t tettünk meg, ebből a legtöbbet èjszaka.
Időnkènt megàlltunk 1-2 óràra.
Reggel, mikor vilàgos lett màr làthattuk a tájat, falvakat melyek mellett elhaladtunk. Mindenhol nőnek, fàk, bokrok a nagy meleg ellenère is, kopàr tàjjal nem talàlkoztunk. Az emberek sokszor kint èlnek a szabad ég alatt, vagy valamilyen kunyhóban. Előszerettel vègzik kis ès nagy dolgukat a sínek mentèn függetlenül attól, hogy jön a vonat, vagy sem. A wc papír így termèszetesen nem tartozik az alapfelszereltségek közè, ezèrt is alakulhatott ki az, hogy a jobb kezükkel esznek csak, a balt pedig a màsikra hasznàljàk.
Reggel, miutàn mindenki felèbredt, àtbeszèltük , ki hogyan élte  meg az èjszakàt, ès a körülmènyek ellenère hihetetlen módon mindenki nagyon pozitívan èbredt,  vidàman, kipihenten, jókedvűen kelt fel. Jó èlmény volt ez is!
Ezekre pedig nagy szüksègünk lesz, ugyanis következő uticèlunk Varanasi a  Halottak vàrosa.









A tehén a pályaudvaron sem ritka látvány.




Az agg korú néni fekszik a csupasz földön, és a legnagyobb természetességgel kerülgeti mindenki.





A család újság papírból eszeget, miközben várakoznak a vonatukra. Itt találkoztam először a műanyag, fedeles ( festékes) vödör efféle funkciójával, ugyanis a család élelmiszer készletét tárolják benne. Mondjuk praktikus, mert a patkányok sem tudnak hozzáférni.









Megjegyzések

Legnépszerűbb bejegyzés

India: Egy megvalósult álom

Egy nehéz nap éjszakája...és ami utána van.

Az álmaink azért vannak, hogy megvalósítsuk őket.

India: Namaste: Köszöntöm a benned èlő Istent

Bali a meglepetések szigete